Ennyik

Majd egy éve már, hogyte vagy álmom, ésfényév távolságokatgyőztünk le együtt,közeledve-távolodvaegymáshoz, boldogsághoz.Csillagunk merre járnappal, ha nem tündöklikgondolatunk egén: bolygónyisötét takarta elkozmosznyi labirintusban.S már csak az utolsóirányfényt kellene…

Tényleg, csak látni akartalaklátni, ahogy kilibbenszgondtalan, ahogy nincs ottsúly, kérdés, félelem.Távolról, hogy tudjam:lélegzel, a szavak mögöttnem saját magam hasadt tudataválaszol.És csoda volt ahogy megjelentélszívem állt meg a fájdalomban,rohantam volna hozzád,…

Picit hiányzás van, ésszólítasz ésfutnék le a világból, nincsolyan viasz, hogy ne halljamhangod.MégisMit érzek nem hiszed?Nincs olyan kötél, árbocmi nem szakadna, törne,víz mi megállítana, hogymelléd érjek.És mikor már hiszem,partot fog lábam, levegőmfelszakad tüdőmből,…

Csönd csönd csönd csönd csöndOlyan nehéz súllyal ül fejemen,mikor minden olyan monotoncsöndben minden estecsöndben ülni és várni,csöndesen remélni, háthacsöndesen zörren a telefon, vagycsörren a kapu hívója ésha látnálak olyan jólesne sok csönd utánmegtanulni beszélni.…

Nem tudom merre sodródoks még mennyit bír azép elme kizárni a valóságból, vagy hogyan fogvisszatalálni az élni akarás,a mosoly a mindennapokba.Aludni vágyik a test, dehiába fekvés bármennyi,ébren tart hajnalig, majdhajnalban ébreszt isméta folyton kerregő fogaslécle, föl,…

Egyszer, mikor tudtammerre mész estéres szóltál rám mégisboldogan hogy látszvelem megfordult a világamelyik egy másik volt.Azóta megfordult többszörfent-lent és mármagam sem tudom merre járunk. Egy azért biztos, mikornem tudommerre mész estéres nem szólsz boldogan,nem…

Kérded, honnan tudom, hogynem szalmaláng feszít-emikor szerelmet mondok.Bármit mint érvnek mondanék,hallottad többször, szavaimmég ha őszinték is, hogygyőzhetnének meg róla:itt állok mezítlenül,nem érdekel más semmi? Hogy mernék elédállni, mikorígy is erőmön felül vettem…