Visszanézel minden nap,
várod a hízelgő szavakat,
hogy mosollyá legyen mi bizonytalan.
Mint a kigyermek mikor először jár,
majd elesik, és ijedtében hiszi: fáj,
aztán mikor nem várod,
a mosolyért újra föláll.
Tetszik
0
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.