Mikor a kanapén, megfáradva
érzed ahogy tisztul a vér
fáradtan emel ki emlékek közül
megannyi bosszantó kacatot, mit
máshogy tennél, most meg röhögnek
rajtad a démonok - hess, inkább
még egy pohár lassítson le, ahogy
sötétedik kint, úgy erősödik a hang,
majd szót ha illékony hallgatás
váltja, sűríti csöndé,
száll rám a nyugalomba, látom
jófelé sodort a tavasz nyíló
bódulata.
Amikor a tudat már rég elszállt
rájössz mily kicsi is vagy valójában.
Tetszik
0
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.