Mit veszíthetek? Mindent.
Levegőt, jövőt, életet.
Nappalokat, amikor céllal
teszem dolgom, nem csak,
a megszokás adja rám a
vasalt inget reggelente.
Éjszakákat, ahogy reccsen
az ágy amikor fordulok,
hogy hozzád bújjak, finoman
kucorogsz közelebb te is.
Boldogságot veled,
hétköznapi örömben,
bánatban miben együtt
osztozunk, vagy csak
hogy vagyunk, egymásért.
Álmokat, ahol gyermek
rohangál lábaimnál
és szerelemmel nézem
hogy terelgeted őket.
Ahogy telik az éj, úgy
száll egyre messzebb
a gondolat, nyitva felejtett
szemmel álmodok
boldog látomásokat.
És mikor lebólint fejem, talán
kis mosoly még ott ragyog,
míg fel nem riadok,
szívem zakatol.
Mit veszíthetek?
Mindent ami élet, mindent
ami éltet.
(augusztus 22.)
Tetszik
0
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.